Birján
Települési alapadatok
Település megnevezése: Birján Polgármester: Novreczky János József JegyzÅ‘: Szauer TÃmea Népességszám: 483 fÅ‘ Települési önkormányzat elérhetÅ‘sége: 72/570-088 CÃm: 7747 Birján, Kossuth Lajos u. 14.
|
![]() |
Bemutatkozás
Birján PécstÅ‘l 16 km-re fekszik délkeleti irányban. Belterülete 85 hektár, külterülete 850 hektár nagyságú. Településszerkezetének jellegzetessége az, hogy zsákfalu. A szomszédos települések Belvárdgyula, Lothárd, Hásságy, Kiskassa, Magyarsarlós, Olasz és Peterd. A falu megközelÃthetÅ‘ PécsrÅ‘l a Mohács felé vezetÅ‘ 57-es útról leágazó bekötőúton.
A falu népessége az elmúlt 15 évben dinamikusan emelkedett. A századfordulón 600 lelkes falu 1990-re 341 főre fogyatkozott, de 2006-ra a lélekszáma már elérte a 461-et.
A demográfiai mutató pozitÃv változása köszönhetÅ‘ az elmúlt évek nagyszabású modernizálásainak, útépÃtéseknek és legfÅ‘képpen a telekkialakÃtásoknak. A falu elején kialakuló társasházas övezetbe az utóbbi hónapokban 10 család költözött. A falufejlesztési terveknek köszönhetÅ‘en további inmigráció várható.
A faluban horvát, német és roma kisebbségi önkormányzat is működik, melyek segÃtenek a lakosság hagyományainak megÅ‘rzésében. Birjánban továbbélnek a régi hagyományok, mint pl. az évi rendszeres májusfaállÃtás. Emellett pedig történelmünk nagyjairól mintázott szobrokat emelnek és neveznek el róluk utcákat. Szent István és Szent László szobor áll már a faluban, a Szent László utca telkei lassan beépülnek, és tervbe vették a Mátyás király utca kialakÃtását.
Birján 2004. január 1-e óta a Pécsudvardi Körjegyzőség társközsége, polgármestere Novreczky János.
Története
Birján és környéke már Å‘sidÅ‘k óta lakott hely volt. Területén réz és bronzkori leletek kerültek felszÃnre.
1295-ben a falu határában a Pálosok alapÃtottak kolostort, mely egészen a XVI. század derekáig fennállt, s csak a török idÅ‘kben, 1543-ban néptelenedett el.
Nevét az oklevelek 1307-ben Beran néven Ãrták, s 1332-ben 1542-ben Berand-nak Ãrták.
A török időkben elnéptelenedett a település.
1696-ban, I. Lipót alatt az adóösszeÃráskor már lakott helynek volt feltüntetve, lakói bosnyákok voltak.
A 18. században magyar családok is letelepedtek a faluban.
Az 1930-as összeÃráskor itt és a településhez tartozó Beretváspusztán 356 magyar, 105 német, 1 tót, 95 horvát és 10 egyéb anyanyelvű lakos élt.
Birján a Batthyány család birtoka volt.
forrás: www.pecsikisterseg.hu
http://birjan.dunantulinaplo.hu/index.php3