Bogád

 

 

Települési alapadatok

 

Település megnevezése: Bogád

Polgármester: Pfeffer József

Jegyző: Ruppert Edina

Népességszám: 1076 fő

Települési önkormányzat elérhetősége: 72/ 473-457

Cím: 7742, Bogád Kossuth L. u. 86.

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Honlapcím: www.bogad.hu

 

Bogad

 

 

Bemutatkozás

A Pécstől délkeleti irányban 3 kilométerre fekvő Bogád területén már a római korban gazdálkodást folytattak, a Mursa (Eszék) - Sopianae (Pécs) - Savaria (Szombathely) transzkontinentális útvonal pedig érintette a települést, innen fordult nyugat felé és haladt keresztül Sopianae-n. Római kori leleteket találtak a Romonya felé vezető út mentén feltárt temetőben, 1959-1960-ban pedig 21 sírhellyel rendelkező IV. századi temetőre bukkantak a község nyugati felén. Szórványleletként Constantinus (312-337) bronzérme és 8 ezüstcsat került elő a kutatásoknak köszönhetően. A legkésőbbi érem Julianus Apostata (361-363) korából származik. Egy V. századi ezüstcsat a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében található.

Története

Bogád az Árpád-korban is lakott település volt, az első fennmaradt írásos emlékek szerint 1058-ban a pécsi püspök birtokaként tartották nyilván. 1331-ben vallon telepesek alkották a falu közösségét. A nyilvántartások szerint 1559-ben 8, 1565-ben 17 ház volt a településen. Az 1680-as években Bécs ostromára induló török hadak súlyos pusztítást hagytak maguk után, a falu üresen maradt házait rövidesen rác menekültek népesítették be. 1702-ben négy magyar és három horvát család lakott a községben. Barokk stílusú római katolikus temploma 1754-ben épült, az ekkor készült török medence szenteltvíztartóként a mai napig fennmaradt. A templom mellé négy szomszédos települést is ellátó plébániát építettek, amelyre három papot is küldött a pécsi püspökség. A hajdani szokás szerint a szentmisére, esküvőre, temetésre vagy más egyházi eseményre gyűlő közösség lovas fogatot küldött a papért. 1786-ban tiszta magyar községként 79 lakóházzal és félezer lakossal szerepel az írásos emlékekben. A ma is döntő többségében római katolikusok lakta településen a XVIII. században emelték Szent Vendel kápolnáját, amelyet 1999-ben felújítást követően szenteltek újjá.

Bogád a XX. században országos hírnevet szerzett dalárdájával, néptánc- és amatőr színjátszó csoportjával. A bogádiak napjainkban a romonyai Rozmaring Néptáncegyüttesben segítik a hagyományok megőrzését. A jó minőségű termőtalajjal rendelkező településen Bogádi Virágzó néven alapítottak mezőgazdasági termelőszövetkezetet az 1960-as években, ahol sertés és szarvasmarha neveléssel is foglalkoztak. A termelőszövetkezet dolgozói 1953-ban hozták létre a többször nevet változtató sportkört is, amely ma Bogádi SE néven a labdarúgás megyei első osztályában játszik, az elnöki székben Schmidt Józsefet 1988-ban az akkor 24 éves Auth József követte.


A község önálló, önkormányzati fenntartású 8 osztályos általános iskolával rendelkezik, amely étkezési lehetőséget és napközi ellátást is biztosít. Az oktatási intézmény Dr. Berze Nagy János (1879-1946) bölcsész nevét viseli, aki néprajzgyűjtői munkásságát már 14 éves korában elkezdte, 1905-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett és az erdélyi éveket követően visszatért Magyarországra. Az 1916-os román betöréskor a néprajzkutató 800 kötetes könyvtára is odaveszett. 1919-től Szekszárdon, 1924-től pedig Pécsett dolgozott, 1940-ben jelent meg egyik fontos műve Baranyai magyar néphagyományok címmel három kötetben. Az iskola oktatói két épületben tanítanak, a testnevelés oktatását pedig a 200 főt is befogadni képes Művelődési Házban oldják meg. 2005-ben több mint 130 gyermek tanult az intézményben, a diákok között a legtöbben bogádiak, többségében azonban más településekről érkeznek a tanulók. A bogádiakat létszámban a romonyaiak, majd a nagykozáriak követik. A gyermekek között pécsiek is vannak. Bogád Romonyával közösen működtet intézményfenntartói társulást, előbbi a szomszédos község óvodáját támogatja, a Romonyára járó bogádi óvodások létszámától függően egészíti ki az állami normatíván felüli többletköltségeket, Bogád pedig a közel 500 lelkes településtől kap hozzájárulást az általános iskola fenntartásához. A társulásból Nagykozár 2000-ben kilépett. Az általános iskola korábbi igazgatója az eredménytelen vezetőválasztási kísérletet követően 2004-től megbízott igazgatóként látta el feladatát, majd 2005-ben úgy döntött, hogy ismételten benyújtja pályázatát, a közös képviselő-testületi ülésen két pályázó, Benedek Anikó és Orbán Józsefné közül az utóbbi pályázó munkáját támogatták a bogádi és romonyai képviselők. Az iskola mellett a néprajzkutató nevét viselő alapítvány is működik és az intézmény segítségével rendezik meg évente a "bölcsészdoktor nevét viselő napot" is, amelyen többnyire gyermekelőadások, néptánc együttesek és nyugdíjas kórusok láthatók.

A már említett sportkör mellett a civil élet további fontos elemei a napjainkban is aktív nyugdíjas klub és a formálódó ifjúsági klub. Az egyházi életben is fontos szerepe van a községnek, a bogádi plébániához tartozik Nagykozár és Romonya is. 2005. október 1-jén községünkben rendezték az I. Egyházmegyei Ifjúsági Találkozót. Szent Vendel napját az újjászentelést követően minden évben a kápolnánál tisztelik meg.

Bogád 2000-től a Romonyai Körjegyzőséghez tartozik, a jegyzőség a polgármesteri hivatal feladataihoz tartozó hatósági és államigazgatási ügyeket intézi. Szociális ügyek intézésére szerdán reggel Bogádon is van lehetőség. A körjegyző Ruppert Edina. A település orvosa Dr. Lovász Lilián, aki a bogádiakat, nagykozáriakat és romonyaiakat körorvosként látja el. Bogádon önálló postahivatal működik, amelyet Mánfai Józsefné vállalkozó üzemeltet. A Pécsett is jól ismert "bogádi kiflit" a híres Horváth pékségben állítják elő. 2005-ben húsüzem nyílt a településen, amely termékei nevében is viszi a község hírét. A településen két élelmiszerbolt működik és két itallal is szolgáló üzlet várja a vendégeket. A helyiek az egyiket csak "kocsmaként", a másikat "presszóként" emlegetik.

Bogád a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás tagja. Az állam a települések többcélú társulási együttműködéséhez támogatást is biztosít, az általános iskola működési hiányát a kistérségtől kapott normatíva enyhíti.

Hagyományok:

Aratás
A gabona beérett, megkezdődött az aratás. A férfiak kaszálták, az asszonyok marokba szedték, kévébe kötötték és összerakták keresztbe. Búzából koszorút fontak, hogy emlékezzenek az aratásra. Szomszédok, rokonok, komák segítettek egymásnak a munkában. Az aratási koszt a következő volt: reggeli tejfeles túró, kolbász, szalonna, reggeli előtt volt egy kis pálinka. Ebéd: húsleves, főtt hús, főzelék, rétes vagy fánk, jó hideg fröccs, ezt hozták utánuk a mezőre.

Búzahordás
Reggel négy korán keltünk. Hűvösben kezdtük a hordást. Nyolc órakor volt a reggeli, utána folytattuk a hordást. Jött az ebéd: csirkepörkölt, sült hús, kalács és bor. Vacsora ugyanaz volt. Ez a munka egy hétig is eltartott.

Szüreti bál
Szüret után szokás, hogy a tizennyolc éves lányok, fiúk népviseleti ruhát húznak. Így járják végig a falut, közben néha megállnak és táncolnak. Ha végigjárták a falut elmennek ez előre feldíszített kultúrházba. A falra madzagot erősítettek s paprikát, perecet és szőlőt kötöttek rá. A népviseleti ruhába felöltözött fiatalok közül választottak egy bírót és egy bírónét. Ha valaki lelopott a madzagról egy paprikát vagy szőlőt vagy perecet és megérinti a kijelölt falat, nem kell fizetnie. De ha nem tudja megfogni a falat és a csősz (lányok vagy fiúk) megfogja az illetőnek a bírónak és a bírónénak kell fizetnie pár forintot. A mulatság közben a zenekar játszik. Akinek nincs semmi dolga, az táncol. A mulatság akkor ér véget, amikor sokan elmennek.

Disznótor
Disznóölő András napján megkezdődnek a disznótorozások, mert amint az új bor és a liba Borkóstoló Mártonra érik meg, úgy a hízó András táján lesz a legzamatosabb. A tor nemcsak a téli húsnemű és zsírozó betakarító munkája, hanem egyúttal és éppen ezért családi örömünnep is.

Höppögetés:
Disznóvágáskor ki szoktuk mosni a disznó hugyhólyagját, azután a nap vagy a tűzhely segítségével megszárítottuk. Kilyukasztottuk a közepét és a lyukba egy cirkot raktunk. Egy másfél literes bögrére erősítettük, az ujjunkat megnedvesítettük, a cirokszálat elkezdtük húzogatni. Erre az általunk készített hangszer mély hangot adott. Luca napján ezzel jártak házról házra.
Höppögetési mondóka
Adjon Isten bé bort, bé búzát, lélek üdvösségét, országunkba csendes békességet. Tyúknak, lúdnak jó szaporodást, gazdának gazdasszonynak jó egészséget! Adjon Isten egy ólba száz malacot! Dícsértessék a Jézus Krisztus!

Karácsony
Karácsonykor nem ettek zsíros húst, hanem aszalt szilvát, almát, körtét és kukoricás kenyeret. A karácsonyfa mellé ültek és énekeltek dalokat: Mennyből az angyal, Pásztorok keljünk fel. Nem volt szokás a nagy ajándékozás, legfeljebb cukrot, csokit, könyvet.

Aprószentek (december 28.)
Aprószentek napján a legények eljártak a lányos házakhoz fűzfavesszőből font korbáccsal. Mindenkit megvertek és a következőt mondták: Egészség légy, kelés ne légy, beteg ne légy.
Pénzt kaptak érte, ezen a pénzen Vízkereszt napján nagy bált tartottak.

Szilveszter (december 31.)
Szilveszter az év utolsó napja. Ekkor már kezdődtek az év végi szokások. Pogácsát és tököt sütöttünk. Este elmentünk a templomba évzáró litániára. Hazaérve várt bennünket a vacsora. Mindenki együtt vacsorázott, utána kezdődött a szórakozás. Az idősebb férfiak a pincéhez, a fiatalabbak a kollégákhoz, rokonokhoz mentek szórakozni. Ilyenkor minden bolondságot megengedhettek maguknak az emberek. Mindenki örült és boldog új évet kívánt a másiknak.

forrás: www.bogad.hu